Bryan Johnson

Bryan Johnson és hosszú élet titka: A milliárdos biohacker legújabb szokásai

A technológiai vállalkozóból lett biohacker, Bryan Johnson továbbra is a világ egyik legismertebb alakja az öregedés visszafordításának kutatásában. Saját testén kísérletezve, tudományos eredményekre támaszkodva fejlesztette ki a Blueprint nevű életmódprogramját, amelynek célja a biológiai életkor csökkentése. Most egy újabb érdekességgel rukkolt elő: egy Netflix-dokumentumfilmest kért fel, hogy segítsen neki tovább finomítani a hosszú élethez vezető szokásait.

https://www.netflix.com/hu/title/81757532

Kísérlet egy dokumentumfilmes segítségével

Bryan Johnson, aki már eddig is szigorú napi rutint követett, most a Netflixnek dolgozó dokumentumfilmessel, David Alvarado-val működik együtt. Alvarado célja, hogy külső szemmel elemezze Johnson életmódját, és észrevegyen olyan területeket, amelyeken még hatékonyabbá teheti a rendszerét.

A projekt lényege, hogy Alvarado megfigyelje Johnson mindennapi döntéseit, és egy „objektív” külső nézőpontot adjon arról, hogy ezek mennyire segítik valóban a hosszú élet elérését. Ez azért is érdekes, mert Johnson életmódja rendkívül extrémnek számít, és folyamatosan a legmodernebb tudományos eredményeket próbálja alkalmazni a saját életére.

Hogyan él Bryan Johnson?

Johnson életvitelének alapja a Blueprint program, amely precízen kiszámított étrendre, szigorú alvási szokásokra és folyamatos orvosi mérésekre épül. Az alábbi főbb szokások jellemzik a mindennapjait:

  • Szigorú étrend: Napi körülbelül 1977 kalóriát fogyaszt, amely főként növényi alapú ételekből áll.
  • Pontos alvási rutin: Minden este ugyanabban az időpontban fekszik le és ébred, hogy maximalizálja a regenerációt.
  • Folyamatos egészségügyi monitorozás: Naponta több tucat biomarkert ellenőriz, hogy biztosítsa szervezetének optimális működését.
  • Speciális edzésterv: Izomtömeg-megőrző és állóképesség-javító mozgásformákat kombinál.
  • Fiatal vérplazma terápiák: Saját fiának vérplazmáját is használta egy időben, hogy kiderítse, ez segíthet-e fiatalon tartani a szervezetét.

Miért van szüksége külső nézőpontra?

Johnson azt reméli, hogy egy kívülálló filmes – aki nem orvos, nem kutató, hanem egy történetmesélő – segíthet neki jobban megérteni, hogy mit csinál jól, és hol lehetne hatékonyabb. Egy ilyen külső szemlélő talán olyan dolgokat is észrevesz, amelyekre ő maga nem gondolt volna.

David Alvarado a visszajelzéseit nemcsak a tudományos eredményekre, hanem az emberek természetes viselkedésére és szokásaira is alapozza. Ezzel egy új nézőpontot hozhat be a szigorú, számokon és algoritmusokon alapuló Johnson-rendszerbe.

A hosszú élet tudományos megközelítése

Bryan Johnson projektje nem csak egy személyes kísérlet, hanem egyben egy globális kutatás része is. Az öregedés lassításával kapcsolatos kutatások egyre nagyobb figyelmet kapnak, és több milliárd dolláros iparággá nőtték ki magukat. Johnson az egyik legismertebb alakja ennek a mozgalomnak, és saját testén kísérletezve próbálja elérni a biológiai fiatalságot.

Bár a módszerei sokak számára extrémnek tűnhetnek, az öregedés visszafordításával kapcsolatos kutatások folyamatosan fejlődnek, és könnyen lehet, hogy néhány évtizeden belül ezek a technikák szélesebb körben is elérhetők lesznek.

Mit tanulhatunk Bryan Johnson kísérletéből?

Johnson példája azt mutatja, hogy a hosszú élet nem csupán genetika kérdése, hanem aktív döntések és tudatos életmód eredménye is lehet. Bár nem mindenkinek van lehetősége napi szinten biomarkereket vizsgálni vagy személyre szabott étrendet követni, néhány alapelv mindenki számára hasznos lehet:

  • Figyelj a táplálkozásodra, és próbálj meg több növényi alapú ételt fogyasztani.
  • Rendszeresen mozogj, és építs be erőnléti edzéseket is.
  • Ügyelj a pihenésre és az alvásminőségre.
  • Korlátozd a stresszt, és próbáld ki a mindfulness technikákat.
  • Időnként érdemes egy külső szemlélőtől visszajelzést kérni az életmódoddal kapcsolatban.

Bryan Johnson kísérlete még tart, de az biztos, hogy a hosszú élet tudományos megközelítése egyre több ember számára válik izgalmassá. A kérdés csak az, hogy a tudomány és a technológia meddig képes valóban visszafordítani az öregedés folyamatát.